A kétharmados felhatalmazás lehetőséget adott új alkotmány, illetve olyan törvények elfogadására és módosítására, amelyekre ’98-tól nem volt esély. Interjú.
„Az elmúlt évek során szerzett-e olyan különleges tapasztalatot a Törvényalkotási Bizottság (TAB) elnökeként, amelyre nem számított?
A Törvényalkotási bizottság lényegében előzmény nélküli jogintézmény a magyar Országgyűlésben. Bár alkotmányügyekkel foglalkozó bizottság mindig működött, de – még ha vannak is hasonlóságok – az eljárásrendben olyan nagy a különbség, hogy lényegileg nem tekinthetjük a Törvényalkotási bizottság elődjének. E bizottság jelentősége abban áll, hogy a korábbi Házszabálynál lényegesen szigorúbb törvényhozási eljárásban a kormánytöbbséggel megegyező bizottsági többségnek itt van az utolsó lehetősége, hogy módosító indítványokkal beavatkozzon a törvényalkotási folyamatba. A személyes tapasztalatom is ebből a működési rendből adódik.
EGY TÖRVÉNY ELŐKÉSZÍTETTSÉGE ÉS A KODIFIKÁLÓ TÁRCÁNAK A SZAKMAI MUNKÁJA SEMMIBŐL NEM ÍTÉLHETŐ MEG JOBBAN, MINT HOGY MENNYI MÓDOSÍTÁS ÉRKEZIK MÉG A TÖRVÉNYALKOTÁSI BIZOTTSÁG ELÉ.
Sokszor elmondtam üléseken is, hogy a magyar törvényalkotás akkor működik jól, ha a Törvényalkotási bizottságnak csak rendkívül kevés esetben kell változtatni a törvényjavaslatokon. A házszabály a korábbiakhoz képest a Törvényalkotási bizottság módosítási szabadságát is erősen korlátozza: belső túlterjeszkedésre csak kivételesen, külső túlterjeszkedésre gyakorlatilag egyáltalán nincs lehetőség. Ahol a bizottságnak még sok feladata van egy törvényjavaslatnál, ott nem volt megfelelő a minisztériumi előkészítés.
Így akár a minisztériumok is értékelhetők, rangsorolhatók?
Mondhatjuk, igen, de szerencsére ez már nem az én feladatom.
A Házszabály indokolása is az volt, hogy lassuljon a törvényalkotás folyamata.
Ahol a Házszabály nem hagy kiskaput, ott a jogalkotás lényegesen lassabb lett. A törvények számának csökkentésénél ez egy olyan vállalás volt, amely sikerre ítéltetett. 2010 és 2014, de főleg ’10-12 között a normálistól lényegesen eltérő jogalkotási rohanás volt mind tárgyalási órákban, mind az új törvények, mind a törvénymódosító javaslatok számában. Akkor ezt egy mély erkölcsi, gazdasági, politikai és társadalmi válságból való kilábalás tette szükségessé, éppen ezért nagyon rossz lenne, ha ehhez hasonló újra bekövetkezne. A rendszerváltozás után az első, ’90-94 közötti Országgyűlés volt az, amely még hasonlóan sok törvényt fogadott el.
Mindkét időszak a nagy erejű strukturális változásokkal magyarázható.
IGEN, DE FÉLREÉRTÉS NE ESSÉK, RENDSZERVÁLTOZÁS ’89-90-BEN VOLT.
A kétharmados felhatalmazás lehetőséget adott új alkotmány, illetve olyan törvények elfogadására és módosítására, amelyekre ’98-tól nem volt esély. Emellett az ország valóban nehéz helyzete eredményezte azt a hihetetlen sietséggel járó igyekezetet, jogalkotási kedvet, tenni akarást, amely a 2010 utáni törvényhozási cunamit eredményezte.
EKKORA MUNKA TERMÉSZETSZERŰLEG NEM LEHET HIBÁTLAN,
de ha megnézzük, hogy 2010 óta honnan hova sikerült eljutni, akkor okkal mondhatjuk, hogy nem tévesztettünk irányt. Ezzel együtt a nagy törvényhozási sietség az akkori Házszabály összes hibáját felszínre hozta. Őszintén szólva paradox módon az, hogy azt a törvényhozási gyakorlatot megengedte a korábbi Házszabály, az az ország szempontjából akkor inkább előnyös volt, de a Házszabály megítélése szempontjából viszont jogos kritikák sorát eredményezte.”
Az Iron Lady becenévre hallgató világklasszis úszó a visszavonulása óta először szólalt meg. Az interjúban többek között arról is beszélt, hogy ha a meglévő tudásával visszamehetne tizenöt éves korába, mindent teljesen másként csinálna, és akkor most valószínűleg sokkal sikeresebb pályafutást tudhatna maga mögött.
Súlyos betegsége idején hazugsággal vádolták meg őt Donald Tuskék, és most lengyel szenvedélyességgel beszél hazája helyzetéről Zbigniew Ziobro, a korábbi lengyel igazságügyi miniszter. Interjúnk!
Újabb bizonyíték, hogy a leköszönő amerikai adminisztráció és nagykövet bosszút akar állni azért, mert Magyarország és a magyar kormány Donald Trumpot támogatta a választási kampányban.
Szerintem Magyar Péternek is jót tenne két hét pihenés.
Egyre több sajtóorgánum számol be arról, hogy 2025-ben a Szentatya látogatást tehet a háború sújtotta országban.
Az ukrán elnök különleges meghívásban részesült.
Bár megígérte, nem kaptunk bejelentést Magyar Pétertől, A Tisza Párt elnöke a kitoloncolt moldáv emberecsempészt azonban továbbra is képes felfedezni egy magyarországi közúti balesetben.
A németországi fizetésképtelenségi adatok drámai növekedése nemcsak az országot érinti, hanem Magyarország gazdasági helyzetére is hatással lehet.
